Szállások.blogspot látnivalók, információk.

Magyarország, Pécs:

Széchenyi tér: egykor a város piactere volt. A térre tizenkét utca torkollik. Ma is a város központja.

Szepesy Ignác szobra (a székesegyház előtt). Az egykori pécsi püspök bronzszobra szürke gránit talapzat tetején áll. A szobrot 1893-ban Kiss György mintázta. A talapzat két oldalán két szép bronzrelief látható.

Két obeliszk (a székesegyház előtti tér két oldalán). A két monolit, azaz egyetlen tömbből faragott kőobeliszk a XIX. század végén készült. A Mánfa nevű baranyai település budafai határrészéből való homokkőből faragták. Az obeliszkek oldalán Dulánszky püspök címere látható.

Püspöki palota (a tér nyugati oldalán). Az épület középkori eredetű, a XVII. század végén Klimo György püspök nyugati irányban bővítette. Keleti homlokzatának mai képe 1838-1852-ből való. Kapuja klasszicizáló stílusú. Keleti homlokzatán látható Varga Imre fémből készült Liszt Ferenc szobra.

Székesegyházi plébánia és káptalani levéltár (a tér keleti oldalán). 1780 és 1800 között, Sartori olasz építész tervei szerint emelt, klasszicizáló stílusú, de a püspöki palotánál szerényebb arcú, késő barokk épület. Jellegzetes, órával ellátott oromzata a XIX. század végén készült. Az északi részénél levő püspöki és kanonoki sírboltba művészi kivitelű, barokk vertvas kapun keresztül lehet lejutni, mely 1774-ben készült.

Székesegyház. Az idők folyamán alakja, külső formája az átépítések során sokat változott. Szentélye, altemploma, három hajója és két tornya a XI. században épült, román stílusban, valószínűleg a korábbi, IV. századból való római keresztény temetőkápolna helyén. Az építkezés első időszakában csak a két nyugati tornya állott, a keleti résztornyait később, a XII. században emelték. A templom belső díszítésén francia szobrászok és olasz kőfaragók is közreműködtek. A pécsi építő és kőfaragó műhely egységes irányt adott a fejlődésnek: az egész Dunántúlon a Pécsett kialakult stílus vált uralkodóvá. A székesegyházat a török uralom alatt dzsámivá alakították át. Szerencsére az épület viszonylag épségben vészelte át a hódoltság másfél századát. A török megszállás után a templom arculatát igen sok átépítés formálta. A XVIII. század kezdetén Nesselrode Ferenc pécsi püspök építette újjá, sok belső díszítéssel gazdagította a tönkretett, kifosztott dómot. 1805 és 1827 között Pollack Mihály irányította az átalakítási munkálatokat. Pollack az akkori építészeti irányzatnak megfelelően igyekezett egységesíteni a megelőző nyolc évszázad különféle stílusjegyeit. A déli és a nyugati homlokzatot neogótikus, romantikus modorban átépítette, a tornyokat egy emelettel magasabbra húzta, és még sok egyebet változtatott az épületen. Schmidt Frigyes bécsi műépítész 1882 és 1891 között ismét átépítette a székesegyházat, ezúttal neoromán ízlés szerint. Ahol lehetett, Schmidt az eredeti román állapot visszaállítására törekedett, de ez olyan erőteljes beavatkozással járt, hogy a nagyarányú megújítás után mindössze az altemplom, a szentélyfülkék alja, a két mellékhajófal és a tornyok alsó része maradt meg a régebbi állapotban. Ma a székesegyház az eredeti alaprajzi elrendezésnek megfelelően háromhajós, kápolnasoros, síkmennyezetű bazilika. Hossza 70, szélessége 22 m, a tornyok 60 m magasak. Eredeti főhomlokzata a nyugati oldalon van, a térre néző része a déli oldal. Felületét félkörívet tartó díszes féloszlopok tagolják. Felettük, a két déli torony között, nyitott árkádsor húzódik. Ezt a tizenkét apostol szobra díszíti, valamennyi Antal Károly alkotása.
A templom mennyezete lapos; aranyozott fagerendák osztják kazettákra. A főhajó emelt részében áll a sátoros főoltár. Az orgonakarzat a nyugati részen van. A mellékhajókból a kápolnákba, a sekrestyébe és a toronyfeljárókba nyílnak az ajtók. A templom legbecsesebb értéke a délnyugati Corpus Christi-kápolna vörös márvány reneszánsz oltára, amelyet Szathmáry György pécsi püspöknek a XVI. század elején készült piszkei vörös márvány pasztofóriumából (oltárfalából) alakítottak ki. Érdemes megtekinteni az északnyugati, ún. Mária-kápolna alabástrom epitáfiumát. Ez a gyönyörű munka Rómában készült a XVI. században, s két évszázaddal később került Pécsre. A kápolna freskóit Székely Bertalan festette. Az északi hajó közepén levő Jézus Szíve-kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. Az oltáron álló szobor Zala György műve. A Mór-kápolnában a padsorok gazdag faragásai érdemelnek figyelmet. Itt őrzik Szent Faustinus vértanú csontvázát, mely 1781-ben került Rómából Pécsre. A szentély északi mellékhajójából jutunk a sekrestyébe, ahol a faragott és festményekkel díszített rokokó szekrények, a művészi festményekkel ékes térdeplők pécsi mesterek alkotásai, a falfestményeket Bamberger Gusztáv bajor mester készítette. Az öthajós altemplom a XI. századból való. A középső oltáron levő Krisztus-szobrot Zala György, Dulánszky püspök mellszobrát Kiss György faragta carrarai fehér márványból. A falfestmények Székely Bertalan és Lotz Károly alkotásai. Az altemplom két lejáratának oldalfalán a székesegyház restaurálásakor előkerült XII. századi, román kori szobrászati alkotások nyomán készült domborműveket láthatunk. Az eredeti kőfaragványok - más értékes középkori faragásokkal együtt - a dóm kőtárában találhatók.

Szállások.blogspot ajánlata, Kübekházi Panzió és étterem: >Kübekházi Panzió