Szállások.blogspot látnivalók, információk.

Magyarország, Pécs:

Széchenyi tér: egykor a város piactere volt. A térre tizenkét utca torkollik. Ma is a város központja.

Berényi-kút (a székesegyház mögött). Berényi pécsi püspökről elnevezett díszes, rokokó vasrácsos kút, a névadó püspök címerével. 1793-ból való, finom kovácsoltvas munka.

Ókeresztény festett sírkamrák (a székesegyház előtti tér keleti oldalán). Az 1. számú római kori festett sírkamra bejárata a keleti oldalon álló obeliszkhez csatlakozó kő támaszfalban van. A dongaboltozatos, föld alatti helyiséget 1780-ban fedezték fel. A 10 m2 alapterületű sírkamra falfelületét római kori festmények díszítik. Az északi oldalon Krisztus-monogram, két oldalán Péter és Pál apostolok képe, a hosszoldalon különféle bibliai jelenetek, a boltozat középpontjában, a Krisztus-monogram körül elhelyezett négy keretezett arckép, a közöttük levő felületeken állati és növényi díszítő motívumok láthatók. A 2. számú római kori festett sírkamra a káptalani levéltár pincéjéből közelíthető meg. A falfülkés, föld alatti helyiség a IV. századból való. Műemléki feltárására 1939-ben került sor. A helyiség téglalap alakú, támpilléres. A kamra dongaboltozata erősen megrongálódott. A falfestmények témája: kancsó, pohár, szőlőinda és szőlőfürt. Körül elmosódott repkényleveles motívum látható, fehér alapon vörös, zöld és fekete színezéssel.

Háromkaréjos templom: Cella trichora (a székesegyház délnyugati tornyával szemben). A IV. századból származó temetőkápolnát 1922-ben tárták fel. A helyiség alaprajza a lóhere levelére emlékeztet, három félköríves, ezért nevezték el háromkaréjos templomnak. A kápolna a három félköríves fülke által közrezárt, négyzetes középtérből s az ehhez déli oldalon csatlakozó, kisméretű előtérből áll. A szentély támpilléres volt. Baloldalt padlórészén a II-IV. századból származó mozaikmaradványok vannak. A falakon két réteg festés található, az alsó a IV. század végéről való, a felső réteg, amelyik redőzött függönyt utánoz, a IX. században készült. A kápolnában berendezett kis kiállítás a XX. század elején végzett ásatások anyagából mutat be különféle római kori agyagedényeket, falfestmény-töredékeket, bronz fibulákat, kulcsot és római pénzeket. A sírkamra padlója eredeti római kori mészkő, mennyezete azonban XX. századi vasbeton szerkezetű.

Hétkaréjos templom: Cella septichora (a székesegyháztól keletre). 1938-ban Gosztonyi Gyula tárta fel. A nyitott nyolcszögű középtér körül hét karéjjal (félköríves fülkével) bővített épület terméskőből, téglarészletekkel, padlóval. A kápolna maradványait a műemléki tanulmányozás után visszatemették.

Ókeresztény mauzóleum (Szent István tér, Szepesy Ignác szobra előtt). A hajdani vízlépcső helyén 1975-1976-ban Fülep Ferenc találta meg a 18,2 x 9,5 méteres apszisos ókeresztény kápolna alapfalait és alattuk a sírkamrát. Annak idején az alapgödör kiásása után helyezték el az építők a Rómából hozott, félig elkészített szarkofágot. A IV. század közepén építették meg a föld alatti sírkamrát, s felette az itt eltemetett vértanú emlékét őrző templomot. Ezután a római katakombák festésének stílusában márványberakást utánzó falfestéssel, a halálra és a feltámadásra utaló falképekkel díszítették a földalatti kamra szabadon maradt falait. Később bővítették a sírkamrát, és nyugati oldalához előteret építettek.

Barbakán (Esze Tamás u. elején). A körbástya késő gótikus építmény, íves, kő keretes kapuval, lőrésekkel. A XV. században épült. A bástyához tartozó középkori várfalakat is kiszabadították a környező utcákban.

Janus Pannonius szobra (a barbakán előtt húzódó várkertben). A volt pécsi püspök, a nagy humanista költő szobra Borsos Miklós alkotása.

Szállások.blogspot ajánlata, Szabadszállás-Balázspusztai Fogadó: >Ádám Tanya Fogadó