Látnivalók

Magyarország, Kalocsa:

Székesegyház. Árpád-kori alapokon a negyedik templom ezen a helyen. 1735 és 1754 között Mayerhoffer András tervei szerint barokk stílusban épült. Mennyezetstukkóit olasz mesterek készítették, a főoltár képe (Mária mennybemenetele) Leopold Kupelwieser osztrák felső alkotása (1856). A szentély előtt Szent István és Szent László szobra áll. A szentélyfolyosó falában Martinus Ravesu kőfaragó XIII. századi sírköve látható. Szószéke XVIII. századi barokk, mellékoltárai a XIX. századból valók. Az orgonát a pécsi Angster műhelyévei készíttették (1876). A dóm déli oldalát az első érsek, Asztrik apát domborműve (Bory Jenő alkotása, 1938) díszíti.

Főszékesegyházi kincstár. (a székesegyháznak a szentély melletti oratóriumában). Láthatók benne hímzett miseruhák, ötvösmunkák, Szent István hermája, az árpád-kori érseki sír tárgyai.

Szentháromság-oszlop (a székesegyház mellett). 1786-ban emelték, barokk stílusban, Szent Sebestyén, Szent Flórián, Nepomuki Szent János szobraival, domborművekkel.

Érseki palota. A Róbert Károly építette vár alapjaira épült Batthyány József érseksége idején, 1776-ban, Oswald Gáspár piarista építész tervei alapján, barokk stílusban. A keleti szárnyat, amelyben a könyvtár van, Patachich Ádám (1781), a nyugatit Kollonich László érsek építtette (1799). Dísztermének faliképeit kápolnájának mennyezeti freskóit a könyvtár Patachich- termének tudósportréit F. A. Maulbertsch festette (1783-1784). A díszterem zongoráján többször játszott Liszt Ferenc. A palota képzőművészeti anyaga főként az említett három művészetpártoló érseknek, Patachich Ádámnak, Kollonich Lászlónak és Haynald Lajosnak köszönheti gazdagságát. A folyosókat Prokap Péter alkotásai díszítik.

Főszékesegyházi (érseki) könyvtár. 300 kódexéből a török hódoltság után ötöt szereztek vissza. A mai könyvtárat Patachich Adám érsek 1781-ben alapította 40000 kötettel. Állománya ma kb. százezer kötet, zömmel latin nyelvű, köztük 56 kódex és 508 ősnyomtatvány. Itt őrzik a bibliának Luther Márton névaláírásával ellátott példányát.

Érsekkert (ma Városkert, az érseki pa1ota mögött). Császárfák, feketediófák, narancs eperfák csodálhatók meg itt. Szabadtéri színpada ad helyet. Bejárata közelében Petőfi szobra (Kovács Ferenc alkotása, 1966) és a Fésülködő nő (Mikus Sándor alkotása, 1966) található.

Szent József-templom és zárda. 1860-ban Rösner Károly építette romantikus stílusban. A Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek zárdájának, óvónő- és tanítónőképzőjének épülete ma leánykollégiumnak, zenei általános iskolának, mezőgazdasági szakközépiskolának ad otthont.

I. István Gimnázium és Fiúnevelő Intézet. A gimnáziumot 1765-ben Batthyány József érsek alapította, és piaristákra bízta. Tőlük 1860-ban a jezsuiták vették át. A három utcára kiterjedő épületegyüttes ma a Szent István Gimnázium otthona. Az utcai szárny nagyobbik része több szakaszban a XVIII. században, a volt jezsuita templom 1860-ban, a gimnázium főépülete pedig 1869-ben épült. Ennek tetején működött a Haynald érsek alapította (1878) obszervatórium, amelyben a neves csillagász, Fényi Gyula (1845-1927) a napfény tevékenységet kora színvonalán vizsgálta. Mellszobra a városi könyvtár melletti kis parkban látható.

"Sóhajok hídja" Épült 1908-ban. A jezsuita rendházat kötötte össze a "kisszemináriummal".

Viski Károly Múzeum. Épült 1884-ben, eklektikus stílusban, népiskolának. 1971-óta múzeum. A neves néprajztudósról elnevezett közgyűjtemény a jezsuita gimnázium régiségtárából nőtt ki. Néprajzi kiállítása "a kalocsai Sárköz" történetét, gazdálkodását, lakásberendezését és viseletét tárja a látogató elé. Bemutatja a kalocsai népművészet fejlődésének útját, így a hímzés történetét is. 4000 darabból álló ásványtani anyaga- benne hazánk egyetlen nyilvános ékkőgyűjteniényével- Tóth Mike jezsuita tanár gyűjtése. Érem- és pénzgyűjteménye különösen római és középkori magyar darabokban gazdag.

Nagy Lajos Városi Könyvtár. Az 1860 körül romantikus stílusban emelt zsinagógában kapott helyet.

Városi Képzőművészeti Gyűjtemény. Épült 1796-ban, barokk stílusban, kanonokháznak. Itt lakott Katona István (1732-1811) jezsuita történetíró, a magyar történelem első összefoglalója (1779-1817), 1790-től érseki könyvtáros. Itt kapott helyet a modern képzőművészeti gyűjtemény, hazai és külföldi festők alkotásaival. Törzsanyagát Prokop Péter képei adják.

Fűszerpaprika Múzeum. Bemutatja a növény termesztésének és földolgozásának történetét, eszközeit. Kalocsa a századfordulón vált a fűszerpaprika-termesztésnek és -földolgozásnak Szeged mellett másik központjává.

Schöffer-gyűjtemény. Az 1937 óta Párizsban élő Schöffer Miklós szülőháza. Kiállításán a szülővárosának adományozott mobil- és fényszobrai láthatók. Az utca végén, az autóbusz-pályaudvar előtt áll a művész hatalmas térplasztikája, a "fény- torony".

Népművészeti táj ház. A nádfödeles, tornácos parasztház a kalocsai pingálóasszonyok alkotásait és a kalocsai hímzést mutatja be.

Vasútállomás. Érdekessége, hogy falait kalocsai virágos "pingálás" díszíti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Külföldi és Belföldi szállások
Szállás ajánlás: itt