Látnivalók

Magyarország, Eger:


Története
. Eger az őskőkor, illetve az újkőkor óta lakott, és szinte minden korszakból komoly emlékanyagot tártak fel a régészek. A honfoglaló magyarság is megtelepedett a vidéken, István király egyik első püspökségét itt alapította. A csak palánkkal védett püspöki székhelyet a tatárok feldúlták. Lambert püspök fallal vette körül a Vár-hegyen lévő települést, ő emeltette az Öregtornyot is, így kialakult az évszázadokig álló püspöki vár. A vár környékén kialakult több településmagból a XIV. század közepére város szerveződött, amely azonban a középkorban egyházi fennhatóság alatt állott és valódi városi kiváltságot, önkormányzatot nem tudott szerezni. A XV. században fényes udvari élet folyt a püspöki várban, több kápolna és oltár épült a székesegyházban. A Mohács utáni zavaros időkben pusztulás, a gazdátlanság a jellemző, míg végre 1542-től Perényi Péter kancellár várkapitánya, Varkoch Tamás hozzáfog a vár erődítéséhez. Ö és utóda, Dobó István a püspöki várból komoly hadiépítményt építenek, több új bástyával- pl. a gótikus szentélyt is bástyává alakítják. 1552-ben a megerősített vár Dobó István és Bornemissza Gergely által vezetett védői - katonák, mesteremberek, sőt az egri nők is! - mindösszesen 2100 fő - vitézül ellenálltak a több mint egy hónapig tartó ostrom meg megújuló rohamainak, a 80000 fős török sereg támadásainak. A következő évtizedekben a várfalakat tovább erősítették és két hatalmas, ágyútermekkel, föld alatti folyosókkal ellátott fülesbástyát építettek. Mindezek ellenére 1596-ban az újabb török ostromot végül is nem állta ki, a várat feladták. A török 1596-1687-ig tartotta uralmában a várost és a várat. A kevés népesség pótlására németek és rácok (délszlávok) is beköltöztek. Ugyan 1688-ban szabad királyi városi címet kapott, de 1694-ben ismét püspöki fennhatóság alá került. Ezután viszont fontos központ lett, itt adták ki az első magyarországi hírlapot, a "Mercurius Veridicus"-t. A XVIII. században Telekessy István, majd Barkóczy Ferenc és főleg Esterházy Károly Püspöksége idején fel- épült a barokk-copf város, templomaival, középületeivel. A lakosság száma alig több mint 50 év alatt háromszorosára nőtt és 1787-ben 17000 lakosával az ország hatodik városa lett. Végül a századforduló fejlődése valamelyest csak elérte Egert is. Vasúti szárnyvonala 1872-ben megépült, néhány élelmiszeripari üzem és a dohánygyár is ekkor létesült. Később megindultak az ásatások, feltárták és felújították a várat. Jelentős a bor és a gyógyvizek szerepe az idegenforgalomban.

Eger neves szülöttei:
Vitkovics Mihály (1778-1829) költő,
Bródy Sándor (1863-1924) író,
Reményi Ede (1829-1898) hegedűművész.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Külföldi és Belföldi szállások
Szállás ajánlás: itt