Látnivalók

Magyarország, Debrecen:

Története. Az őskortól kezdve lakott hely volt. A népvándorlás korában szarmaták, jazigok, germánok, hunok és avarok lakták. A honfoglalást az itt élő bolgár-szlávnépcsoportok megérték. A város Debrezun, Torna és Szentlászlófalva települések összeolvadása révén jött létre. A Debrezun név a török eredetű predesztinációs nevek családjába tartozik, vele a gyermek jövendő sorsát kívánták megszabni. Jelentése: éljen, mozogjon. A debreceni uradalom megteremtője Károly Róbert hadvezére, Debreceni Dózsa volt, akit nádorrá is választottak. 1361-ben a várost Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte. Zsigmond 1405-ben Buda városával azonos jogokkal ruházta fel, s évente három vásár tartását engedélyezte. A XV. század második felében a Hunyadi-család birtokolta. 1536-tól lakosai áttértek az új hitre, a város a reformáció központjává vált. Méliusz Juhász Péter volt az első jelentős református püspöke. A református egyházszervezet beépült a város igazgatásába. 1538-ban alapították a Református Kollégiumot. 1561-ben Huszár Gál létrehozta a nyomdát. 1541 utána a város sok anyagi áldozattal és szenvedéssel őrizte meg a függetlenségét. A kereskedő- és kézművesváros 1660-ig fizetett adót a török szultánnak, egyidejűleg az erdélyi fejedelemségnek, de 1604-ig rendszeres adófizetője volt a királyi kincstárnak is. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György rendszeresen segítette a kollégiumot, s a tűzvészben elpusztult templom építését is. I. Lipót 1693-ban szabad királyi várossá nyilvánította. 1711-ben falai között készítették elő a szatmári békét. Az 1802. és 1811. évi tűzvészek után nagy építkezések kezdődtek (nagytemplom, kollégium, városháza). 1849. április 14-én a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását, s választották meg Kossuth Lajost Magyarország kormányzójává. Augusztus 2-án a város közelében Nagysándor József tábornok a tízszeres túlerőben levő cári sereggel szemben csatát vesztett. 1876-ban, a Hajdúkerület megszűnte után Debrecen lett Hajdú megye székhelye. A város iparosodni kezdett. Gőzmalmok, cukor-, tégla-, kefe- és bútorgyár létesült, majd elkezdte működését a dohánygyár. A századfordulóra 75000-re nőtt a város lakóinak száma. Debrecen 1950-ben lett Hajdú-Bihar megye székhelye. 1961-ben ünnepelte várossá alakulásának 600 éves jubileumát. Ma az ország második legnépesebb városa.

Itt született:
Maróthi György matematika professzor, kántusszervező 1715-ben,
Diószegi Sámuel botanikus 1760-ban,
Fazekas Mihály költő, botanikus 1766-ban,
Csokonai Vitéz Mihály költő 1773-ban,
Boka Károly híres cigányprímás 1808-ban,
Ujházy Ede színész 1844-ben,
Medgyessy Ferenc szobrász 1881-ben,
Oláh Gábor költő 1881-ben,
Ecsedi István néprajzkutató 1885-ben,
Juhász Géza író, irodalomtörténész 1894-ben,
Gáborjáni Szabó Kálmán festőművész, grafikus 1897-ben,
Gulyás Pál költő 1899-ben,
Sarkadi Imre író 1921-ben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Külföldi és Belföldi szállások
Szállás ajánlás: itt