Eszter vendégház

Romániai Szállás ajánlat
Körösfő, Eszter vendégház >Tovább
100 %-ban magyarlakta kis falu a Sebes-Körös partján, Kolozsvártól 40 km-re. Nevét a Sebes-Körös forrásáról kapta.Vendégszerető, szorgalmas emberek, rend, nyugalom, tisztaság, ez Körösfő, egy Kalotaszeg központi részén elhelyezkedő falu. A faluban élők főleg a háziiparral valamint ajándéktárgyak árusításával keresik kenyerüket. Itt működik családi vállakozásban a vendégházunk, kellemes pihenőhelyet nyújtván az ide látogatóknak. Székelyföld fele látogatva félúton is kényelmes pihenő lehet, de több napos tartózkodásra is kitűnő pihenést és szórakozást nyújt.

Az also szinten található egy szoba két franciaággyal, TV-vel (számos magyar nyelvű csatornálval). A szobához tartozik fürdőszoba zuhanyzóval , WC-vel és mosógéppel. Ugyanakkor a szobából nyílik egy felszerelt konyha gáztűzhellyel, hűtővel.

Az emeleten található egy másik szoba egy franciaággyal és igénylés esetén két pótággyal, TV-vel (számos magyar nyelvű csatornával), minibárral. A szobából nyílik egy fürdőszoba zuhanyzóval és WC-vel.

Mindkét szobában a melegvíz és a központi fűtés állandó jelleggel áll a vendég rendelkezésére. Vendégváró pálinka (szilva pálinka), kávé vagy tea.

Az udvarban az autó leparkolható, illetve két autó számára fedett garázs is található.

A kertben, melynek végében a Sebes-Körös folydogál grillező és szallonasütő is található, ami bármikor igénybe vehető.

A településnek egy nagyon ritka szépségű templomja van, ami bármikor meglátogatható.

A vendég számára lehetőség nyílik a népművészeti tárgyak készítsésének a megtekintésére, úgy mint a fafaragás, vagdalásos illetve írásos asztalterítők, párnahúzatok, ingek, falvédők készítése, valamint az asztalosműhelyben végzett munkálatok.

A háziak TITKOS DOBOZ készítésével is foglalkoznak, a termékek megvásárolhatók nagyobb tételben is, nagykereskedői áron.
Az udvarban ajándéküzlet található, ahol számtalan népművészeti és kézműves tárgyak vehetők szemügyre illetve vásárolhatók meg.

A közelben élelmiszerbolt, étterem, kávéház, buszparkoló, posta, benzinkút, egészségügyi szolgáltatás is rendelkezésre áll.

Végül néhány szóban a falu és a templom történetéről:

Kalotaszeg népe a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát- medencébe, a kutatók szerint Töhötöm vezér magyarjainak leszármazottja. Vallásos hívő nép és a reformáció kezdete óta református néhány falu kivételével. Kalotaszeg földművelő népe a természettől mostohán kapta ajándékát, azonban a természet kárpótolta más adottságokkal, hiszen páratlan szín- és formaérzékkel, ízléssel és kézügyességgel áldotta meg. A XVIII. század végén a kalotaszegi születésű Gyarmathy Zsigáné támogatásával nemcsak fellendült, hanem világhírnévre tett szert a kalotaszegi háziipar. Népköltészetben is gazdag hagyományú, változatos népballadákban és népdalokban bővelkedik, mint például a „ körösfői Ríszeg alatt”, melyet még a fiatal generációk is ismernek és énekelnek. A község keletkezése ismeretlen, szájhagyomány őrzi, mely ellenőrizhetetlensége miatt nem bír történelmi értékkel. A szájhagyomány szerint Körösfő egyik határrészében, melynek "Ordományos" a neve, hajdan város volt, amely ellenséges dúlásoknak esett áldozatul. Leromboltatván teljesen elpusztult, a lakosai pedig, akik az ellenség elől elmenekültek, bár csekély számban, de visszatértek és megalapították Körösfőt. E hagyomány oly élénken élt, hogy néhányan, az Ordományoson, reménységgel keresték „Ordom város” harangjait és kincseit. Dr. Csánky Dezső „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában” című művében Körösfő Terra Crisfeu, Keresfeő néven van említve. Első írásos dokumentum amely a községet megemlíti 1276-ból való. A következő fennmaradt írásos dokumentum 1371-ből való, amikor a falu Vámja Rabek vagy Röbek György királyi tárnokmesteré, illetve 1471-ben már a losonci Bánffyak-é. 1600-ban már erdélyi püspöki falu és Gyaluhoz tartozik. Kalotaszeg népviselete a kutatók szerint a teljes összeállításban a legszínesebb, a legművészibb magyar népviseletből való.

A középkorban Körösfő egyháza előbb a váradi római katolikus püspökség kalotai főesperességéhez majd az erdélyi püspökség kolozsi főesperességéhez tartozott. A 14 – 15. században Körösfő egyházi fejlődését gátolták az erdélyi katolikus püspök és Sárvásár királyi népe, valamint a Bánffyak közötti ellentétek, birtokviszályok. Középkori temploma ezért, feltehetően a 15 - 16. század fordulóján épült. A református hitre tért Kolozsvár hatására végbement Kalotaszeg reformációja, így 1601-ben Körösfőt — a hozzá tartozó Sárvásár leányegyházzal — már a virágzó református anyaegyházak sorában említették a források. A karcsú, négy fiatornyos, fatornácos tornyú körösfői templom a falu feletti dombtetőre épült, a korabeli építkezési szokásoknak megfelelően nyugat—keleti tájolású, keleti oldalon elhelyezkedő szentéllyel. A középkori templom — a 17. századi török-tatár dúlások során — megsemmisült, majd később az 1690-es években építették újjá.

Az 1754-es kalotaszegi egyházi összeírás szerint a „hegyen lévő kőtemplomot” kőkerítés övezte. 1763. június 23-án Kalotaszeget és KoIozs vármegyét nagy földrengés rázta meg és szélvihar pusztította, a körösfői templom is jelentős károkat szenvedett. Az 1764-es renováláskor megépült a templom torony alatti oszlopos előtér, bizonyára a régebbi alapokon. Az épület mai alakját az 1833—1834-es bővítés alkalmával nyerte. Ekkor falaztak be a templom cintermének déli kőkerítésébe két – feltehetőleg - római sírkövet. Az erősen megrongálódott domborművek közül az egyik „sírőrző” oroszlánt ábrázol, a másik pedig egy férfi mellképét, akinek könyökben behajlított és teste elé emelt keze egy áldozati tárgyat tart.

A körösfőiek a templom belső díszítését az Umling-féle formában szerették volna megőrizni, ezért amikor a szószékkoronát megrendelték Olasztelki Sólyom Ignác mestertől őt elküldték Magyargyerőmonostorra „az ottani Templom koronája megnézése végett, hogy azon forma szerint tsinátassa a Koronát s azt maga megfesse és aranyozza”. A templom 1841-ben készült, a nagyváradi Kolonics (Kolots) István orgonakészítő mester munkájaként. A templom harangjai közül a nagyot 1788-ban, a kisebbet 1858-ban öntötték. A kisebb harangot az első világháború idején elvitték ugyan, de azt a hívek 1922-ben új haranggal pótolták.

Érdekes emléke a török időknek az ún. „Rákóczi szőnyeg”, amely a történészek szerint Erdélyben készített gördesz csomózású török imaszőnyeg. A néphagyomány szerint, amikor 1660. május 22-én II. Rákóczi György fejedelem a vesztes szászfenesi csata után sebesülten Várad felé menekült, Körösfőn megpihent, ahol Korpos György helybeli lakos látta el a fejedelmet. Rákóczi jóságáért egy török szőnyeggel ajándékozta meg, amelyet aztán utódai a református egyháznak adományoztak. Ezt bizonyítja a szőnyeg felirata is: „Körösföi curátor Korpos István ajándéka 1754, az Úr asztalára feleségével Bálint Katával.”

Győződjön meg mindenről személyesen, látogasson el hozzánk!
Szeretettel várjuk!

Cím: Körösfő - Izvoru Crişului, Főút, 50. szám, Kolozs megye, Románia, irányítószám 407340
Telefon: 0040-264-257-027
Mobil: 0040-721-116-125
Yahoo Messenger/Skype cím: pentek.ferenc