Szállások.blogspot látnivalók, információk.

Magyarország, Hajdúböszörmény:

Története. Böszörmény a régi magyar nyelvben közszó volt, s mohamedán vallású, valószínűen bolgár-török népelemet jelentett. Az izmaeliták vagy böszörmények települése az Árpád korban fontos kereskedelmi központ lehetett. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el. Elpusztultak vagy beleolvadták a magyar népességbe. Neve 1325-ben bukkant fel először történeti forrásainkban, akkor már számottevő hely volt. Mezővárosi rangját 1410-ben kapta. 1420-1440 között földesura, Brankovics György, szerb despota rácokat (délszlávokat) telepített ide. A város ezután a Hunyadi család tulajdonába került. Valószínű, hogy akkor alakult ki a híres körkörös, ólaskertes településszerkezete. A tizenöt éves háború alatt a környékbeli települések: Pród, Zelemér, Vid elpusztultak. Böszörmény nem néptelenedett el teljesen. 1609-ben Báthori Gábor a hajdúkat Kálló városából - mivel ott sokszor összetűztek a császári helyőrséggel - áttelepítette Böszörménybe. 1669-ben a Hajdúkerület székhelye lett. Sillye Gábor, a Hajdúkerület főkapitánya az 1848-1849-es szabadságharc mellé állította a hajdúkat, ő a Honvédelmi Bizottmány kormány biztos a lett. 1876-ban a Hajdúkerület megszűnt, kibővítve Hajdú megyévé alakult. A székhely heves érdekharcok után Debrecenbe került.
Itt született:
1817-ben Sillye Gábor hajdú főkapitány
1886-ban Káplár Miklós festőművész.