Látnivalók

Magyarország, Kiskunfélegyháza:

Története. Neve 1389-ben bukkan fel oklevélben. A török hódoltság után, 1743-ban betelepülése jászfényszaruiakkal kezdődött. 1774-ben már mezőváros. 1886-ban elsőként választja díszpolgárává Kossuth Lajost.

Kiskun Múzeum. Barokk épülete 1753-ban a kiskun kapitányság székházául épült. 1794-ben emelettel bővítették. Az 1902-ben alapított múzeum 1939-ben költözött ide. A kapitányság egykori börtöne az udvari szárnyban ma börtönmúzeum. Bemutatja az alföldi betyárvilág emlékeit. Az udvaron állították fel újból Pajkos Szabó Istvánnak az 1860 körül épült, négyvitorlás szélmalmát. Körülötte egyházművészeti, szakrális népi alkotásokat (kereszteket, haranglábakat, szobrokat) láthatunk.

Hattyúház. A timpanonjában hattyúval díszített, klasszicista épületet vendéglő és mészárszék számára a város költségén Mayerhoffer János építette 1820-ban. Petrovics István ezt bérelte 1822-től társával, 1824-től 1830-ig pedig egymaga.

Petőfi-szobor. Köllő Miklós alkotását 1899-ben Segesvár főterén állították fel, majd 1916-ban Budapestre került. A szobor tulajdonjogát a költő születésének centenáriumára, 1922-re Félegyháza magának harcolta ki.

Sarlós Boldogasszony temploma 1744-1752 között épült barokk stílusban. Tornya rászakadt a mennyezetre, ezért az új tornyot 1770-ben a templom elé építették. Szépsisakját 1885-ben újították fel. A templomot 1803-ban bővítették, majd 1904-ben oratóriumokkal bővítették, és teljesen felújították. A szószék és a mellékoltárok (1763) rokokó, a keresztelőkút (1180) copf, a főoltár (a XIX. század elejéről) klasszicista jellegűek. Ennek a templomnak márványkorlátjához fagyott oda 1888 karácsonyán a lyukas cipőjű Móra Fercsike talpa.

Római katolikus plébánia 1755-ben, barokk stílusban épült. Udvarán az ősi parókia 1743-ból maradt fönn.

Kalmár-kápolna. Benne nyugszik az utolsó kiskun kapitány, Kalmár József. Özvegye családi sírboltul emelte 1890-ben.

Polgármesteri Hivatal Morbitzer Nándor és Vass József tervei szerint 1912-ben épült. A hazai szecesszió, sikerült alkotása. Falain magyaros díszítés, tetején színes Zsolnay-majolika látható.

Móra Ferenc Gimnázium Alpár Ignác terve alapján 1896-ban épült. Itt érettségizett 1897-ben Móra Ferenc.

Szent István-templom 1880-ban Pártos Gyula tervei szerint, neoreneszánsz stílusban épült. " Kétcsövű", vagy ahogy a népdal mondja: "Félegyházi kettős torony".

Strandfürdő. Gyógy és gyermekmedencéi 47 °C-os meleg, alkalikus, radioaktív hévízből táplálkoznak.